Ez a nap csak a miénk, csak rólunk szól…
Rengeteget készülünk rá, picit félve, izgalommal jut eszünkbe minden nap, remélve, hogy minden a lehető legnagyobb rendben zajlik majd – hogy a párunknak tetszeni fog a barátnőkkel választott ruha, hogy a templomban nem sírunk majd a meghatottságtól, hogy a vendégek a szertartások után könnyen odatalálnak az étterembe, hogy a dekoráció élőben is olyan szép lesz, mint az előzőleg látott képeken, hogy a szakács aznap a legjobb formáját hozza majd, hogy édesapánk büszke lesz majd ránk, s hogy a barátok jól érzik majd magukat a buliban…
Aznap persze minden a legtökéletesebben, ám olyan gyorsan történik, hogy nem is nagyon emlékszünk rá, ki is igazította meg a fátylunk, nagymamának ki tűzte fel a virágot, milyen volt édesanyák arcán a mosoly, apáink kézfogása, barátaink titkos kacsintása… a templomban tett szent eskü, a padlóra csak nekünk szórt rózsaszirmok… a selyem kesztyűn áthajló fátyol, az ültetőkártyák, az apró ajándék a vendégeknek, a menyasszonyi ruha dísze, az elkapott virágcsokor, az ízléses teríték… az új pár piros ruhája, a hajnalig ünneplő vendégsereg…
Igyekszem ezeket a pillanatokat képi formában megörökítve felidézni Nektek, köszönve hogy megtiszteltek azzal, hogy mindennek egy picit újra és újra részese lehetek én is…
Itt meghallgathatod beszélgetésünket az esküvői fotózásról (riporter: Becze Szilvia – Rádió Q).